BRAVO 45: Az 1000 Meere forgatása

Őrületes, ami mostanában a Tokio Hotellel történik! Először is meglepik a rajongóikat egy új kislemezzel: az „An deiner Seite (Ich bin da)” november 16-án jelenik meg. A múlthéten a BRAVO rájött: a CD-re még tesznek egy vadonatúj titkos dalt: az „1000 Meere”-t. És most a szenzáció: Az igen szoros időbeosztás ellenére az együttes forgatott egy különleges videót ehhez a dalhoz! Még a BRAVO is ott volt a forgatásnál…

BRAVO: Rohantok egyik időpontról a következőre – és most még egy teljes video forgatást is beszorítottatok az új dalhoz. Ez a feladat nagyon fontos lehet számotokra…

TOM: Így van. Szerettünk volna valami különlegeset mutatni a német rajongóinknak a visszatérésünkként és meglepni őket!

BILL: Ezért, először lemondtunk egy pár lehetséges interjút és fotózást. Habár múlt hónapban nem volt biztos, hogy ezt most valóban megcsináljuk.

BRAVO: Miről szól a videó?

TOM: Egy régi vasútállomáson forgattuk, ami tele volt régi elhagyott vonatokkal. El kell, hogy mondjam az az éjszaka nagyon kísérteties volt. Időnként, nagyon sötét volt, és az is megesett, hogy még a kezedig sem láttál. A történetről még nem szeretnénk túl sok mindent elárulni, habár egy régi vonaton voltunk. Először mindenki egyenként, de aztán kitaláltuk, hogy mindenki együtt. Mindenesetre, a forgatás végéig a vonat nem állt meg többször, de mi sem akartuk. Az út/utazás egyre gyorsabb lett. A vonat sem a falnál, sem a tengernél nem állt meg – és több sín sem kellett neki.

BRAVO: Érdekesen cseng. Hol voltak a vicces pillanatok a forgatás alatt?

TOM: Mint mindig, most is ezer vicces pillanat volt. Georg volt az egyetlen, aki soha nem bírta ki a viccet két lábon (vigyorogJ)! Ez különösen vicces volt, vagy amikor az utolsó jelenetet vettük: ezért a vonat tetején kellett lennünk. Egy vacak létra felett, amely 4 méterre nyúlik a magasba. Minden nedves és csúszós volt és a rendező, folyton mondta: „Hey srácok, lécci ne lökdösődjetek/tolakodjatok, oké?” De természetesen Bill nem így tett és folyton Georgot lökdöste, és mivel igazán veszélyes volt, az egész stáb hisztérikusan kiabált…

BRAVO: Volt valamilyen hiba?

BILL: Az egyik jelenetben, a száguldó vonaton kellett lógnunk, és annál a szélgépeknek kellett fújnia minket…

TOM (kiabál közben): Az enyémet Christinnek hívták (mindenki nevetJ)!

BILL (folytatja tovább): …  és ettől tényleg úgy tűnt, hogy sok minden van a lombok között és ezt mind a szél fújja, közben pedig pelyhek voltak üvegszálas gyapjúból. A harmadik átkelés után mindenki viszketett és vakarózott – na ezt alig bírtuk ki…

TOM: Habár Georg már mindent vakart.

GEORG (félbeszakítja a nevetésüket): Volt egy zsákom is még a vonat elágazásánál és azt titokban Tom ágyába akartam tenni. De amit láttam ott, hogy mi van alatta, azt gondoltam magamba: erre nincs is szükség, itt épp elég nagy már a kosz…

BRAVO: A videó a démonaitokról (félelmeitek) szól. Leküzdötéttek már őket?

TOM: Naja, Georgnak több is van, a Fridolinja és a jobb keze, hogy harcoljon, a démonok helyett (mindenki nevetJ)

(Istenem, Tom de perverz)

BRAVO: Hisztek valójában a természetfeletti dolgokban?

BILL: Igen, persze. Nem vagyok benne biztos, de biztos több minden van ami emberi szemmel nem látható. Ezen kívül hiszek, erősen a sorsban és  a végzetben.

TOM: Én nem hiszek az ilyen dolgokban!

BRAVO: Bill, egy rövid időre ágyba kényszerültél egy súlyos megfázás miatt. Hogy vagy most?

BILL: Újra jól vagyok! Minden létező gyógyszert, teát, kenőcsöt és stb. használtam. De valójában, ami igazán segített nekem, az a számos rajongói levél és a „sok gyógyulj meg” kívánság volt. Nagyon jót tettek…